Felsőtárkány

Felsőtárkány község címere

Felsőtárkány, 3300 lakosú község Egertől 10 km-re, a Bükk hegység délnyugati lábánál, a Tárkány-patak völgyében.

A falu fölött magasodó Várhegyen a kőkorszak óta mindig állt erősség, középkori várának azonban nyoma is alig maradt. A közeli Barát-réten a 14. században karthauzi kolostor épült, mely a török időkben pusztult el. Közvetlenül a tó feletti teraszon Mátyás király rokona, Estei Hippolit kastélya állott. Helyére a 18. század közepén Barkóczy püspök építtetett négytornyú kastélyt, melyet azonban puritán utóda lebontatott, hogy a főpaphoz nem illő világi mulatságok színhelyének nyoma se maradjon.

Az Egertől északkeletre, a Bükk kapujában fekvő községben a római katolikus templomot láthatjuk (Rákóczi Ferenc u.).  Késő barokk stílusban épült, 1785-1793 között, Francz József tervei alapján melyet változatos és jellegzetesen hegyvidéki táj ölel körül. Színvonalas berendezését  olasz mesterek készítették. Főoltárképét Anton Kuchelmeister festette 1813-ban.

A település területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. A falu határában eredő vizeket a Tárkányi-patak gyűjti össze. A Szikla-forrás vizét már a 18. században tóvá duzzasztották, környéke ma kellemes pihenőhely, festői szépségű, horgászversenyek helyszíne, majáliskor és Szent István-napon a tó partján szerveznek programokat. Számos védett állat (borz, vadmacska) és növény honos itt: egyikük, a boldogasszony papucsa Felsőtárkány címernövénye lett.

A községből indul ki hazánk egyik tájképi szépségekben leggazdagabb hegyi műútja Répáshuta-Hollóstető-Lillafüred-Miskolc felé. A száznál több kanyarulatot magában foglaló, 700 m-ig emelkedő út fölött tornyosulnak a bükki „kövek”, a Tar-kő (950 m). a Három-kő (904 m) stb.

Különleges élmény az utazás a Felsőtárkányi Erdei Vasút muzeális kisvasútján.

Testvértelepülések: Dickenschied (D), Nagytárkáány (SK), Kőröstárkány (RO).