Felsőtárkány történelme

Felsőtárkány a Bükk hegység kapujában, a Tárkányi-patak völgyében fekszik, erdőkkel borított hegyes-dombos vidéken. Lakóinak száma több, mint 3450. A falutól délkeletre emelkedik a 669 m magas Várhegy. Itt újkőkori és kora vaskori leletek kerületek elő. Az első okleveles említés 1261-ből való Feltarkan, Oltarkan néven. A XIV.-XV. sz.-ban Felsőtárkány és Alsótárkány nevű falurészre különült. A közeli Barát-réten 1330 és 1335 között kolostor épült a karthauzi szerzetesek számára. A szerzetesek a püspökség részére misekönyveket és más liturgikus iratokat másoltak. A XV. sz. második felében püspöki kastély, pisztrángos tó, díszkert és majorság létesült, feltehetően Estei Hippolit egri püspök kezdeményezésére. A törökök a mohácsi csatát követően elpusztították Felsőtárkányt, majd 1552-ben, az egri ostrom idején Alsótárkányt is, de az újraépült. A hódoltságot követően a korábbi Alsótárkány átvette és napjainkig is viseli a Felsőtárkány nevet. Barkóczy Ferenc egri püspök 1750 táján az általa Gyönyör-völgynek nevezett helyen fényűző barokk kastélyt emeltetett. A Fuorocontrasti  (jelentése: gondűző) nevű épületet az utód, a puritán gondolkodású Eszterházy Károly püspök már nem használta, sőt állapotának romlásával, az anyagát az egri építkezéseken használta fel. A várhegy északi oldalában, az 1750-es években márványbánya működött, olasz kőfaragók dolgoztak itt. Eszterházy Károly nevéhez fűződik pár évvel később a palakőbánya megnyitása. Az itt kiemelt palát tetők fedésére használták. A bánya a XX. sz. elejéig működött. Felsőtárkány 1884-ig Borsod megyéhez tartozott.

Az Egri Érseki Uradalom 1915-ben lóvasutat épített a kitermelt fa szállítására Felsőtárkány és a Varróház között. Itt elágazott a vonal: az egyik, a még ma is működő szakasz, a Vörös-kő-völgyben halad a Stimecz-házig, a másik a Hideg-kúti-völgyben, a Petres orráig (482 m) vezetett (ma már nem működik), ahol jelenleg is kulcsos házként használják a Napsugár üdülőt. A következő években további vonalak épültek, a korábbiakat is meghosszabbították, és elkészült az országút mellett az összeköttetés a felnémeti MÁV-állomással. Az üres kocsikat ekkor már gőzmozdonyok húzták fel a hegyre, ahonnan megrakodva, szabadon futottak Felnémetre és Egerbe. 1938-ban átadták a Felnémet-Berva-völgy mészkőbánya szakaszt. Az állomás idején a teljes vonalhossz 33 km volt (1946). 1953-ban beindult a személyszállítás, majd a hatvanas években fokozatosan csökkent a mészkő- ill. a faanyag-fuvarozás. A Várhegy időközben megnyitott dolomitbánya még egy darabig életben tartotta a kisvasutat, de végül – 1995-ig – a Stimecz-házi vonal kivételével a teljes hálózatot felszámolták

A hétvégeken és megrendelésre más időpontokban is közlekedő vasút menetideje 25 perc. A végállomástól jelzett turistautakon juthatunk el a Bükk hegység belső, érintetlen területeire, az őserdőbe, valamint a Bükk-fennsíkra. Innen indul a Vöröskő-völgyi tanösvény, amely gyalogosan és kerékpárral is teljesíthető, 1,5 km hosszú körűt, 3 óra alatt végig járható, külön jelzése nincs, 17 tábla mutatja be az út során a jellemző növényeket és állatokat. A táblákat kell követni.

Még többet akar tudni Felsőtárkányról? Ismerje meg a kisvasutat, a felsőtárkányi tavat is!